A vérnyomás otthoni mérése rendkívül fontos, mert a rendelőben mért vérnyomás rendszerint magasabb az otthoninál, ezért félrevezető lehet.
A méréshez felkaros mérőt használjunk. Fontos a megfelelő méretű mandzsetta a pontos mérés miatt. Ma már legyakrabban használt tépőzáras mandzsetta az átlag testméretű embereknek megfelelő, csak a gyermek vagy extrém vaskos felkar esetén kell speciális méret. Utóbbi esetben szóba jöhet a csuklómérő használata is, azonban ebben az esetben pontosan követni kell a használati utasítást (elsősorban a mérőeszköz szív magasságához igazítását).
Fontos a mérés technikájának betartása azért, hogy összehasonlítható és pontos eredményre jussunk.
A méréseket lehetőleg nagyjából azonos időpontban végezzék minden nap lehetőleg az esedékes gyógyszeradag bevétele előtt. Tudni kell, hogy a vérnyomásnak van élettani napszaki ingadozása is, ezért a reggeli és a kora esti időpontban várhatók a magasabb értékek, ezt kell megpróbálni rögzíteni. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor alacsony vérnyomás (szédülés, álmosság, ájulásérzés), vagy panaszt okozó vérnyomás emelkedés (fejfájás, feszültség, rossz közérzet) gyanúja merült fel, mert akkor aktuálisan is célszerű a vérnyomás megmérni. Ilyenkor mindig jelezni kell azt is, hogy az utolsónak bevett vérnyomáscsökkentő adag bevételének időpontjától mennyi idő telt el a tünetek jelentkezéséig.
A vérnyomásmérés mindig ülve történjen, méghozzá olyan magasságú asztal mellett (étkező asztal, íróasztal), amely mellé kényelmesen le lehet ülni úgy, hogy az alkarunkat az asztal lapjára tudjuk fektetni.
A szék legyen háttámlás, amiben kényelmesen hátra lehet dőlni. A lábakat talpra kell támasztani. A keresztbe tett lábak nem megfelelőek.
Ügyeljünk a vérnyomásmérő mandzsettájának felhelyezésére. Amennyiben nincsen a két felkaron mért vérnyomás között 15-20 Hgmm-nél nagyobb különbség, akkor célszerű mindig azonos oldalon (jobb kezeseknél a bal karon és fordítva) mérni. Ha a jelzettnél nagyobb különbség van a két karon végzett mérés eredménye között, akkor a magasabb értéket mutató oldal a mérvadó. Ezt az orvosnak jelezze!
A végtagon nem lehet a mandzsetta felett olyan ruha, ami elszorítja a kar izmait. Ruhán keresztül nem lehet vérnyomást mérni!
A mandzsetta alsó széle a könyökhajlat felett kb. 1 cm-rel legyen. Így kb. a szív magasságában lesz ülő helyzetben. Az újabb mandzsettáknál már lényegtelen, hogy hova esik a kivezető cső, azonban a régebbi típusoknál általában van egy jel, amit a könyökárok közepétől kissé a test felé kell irányozni a könyök artéria felé.
A pontos méréshez nyugodt körülmények kellenek, kb.3-5 perces ülve történő várakozás után kell az első mérést indítani, majd a mandzsetta levétele nélkül 1-2 perces várakozás után kell a mérést megismételni. Alapszabály, hogy a mért érték akkor fogadható el valósnak, ha a két méréskor észlelt szisztolés (felső) értékek között nincsen 5 Hgmm-nél nagyobb különbség. Amennyiben van, akkor még egy mérést kell végezni ill. addig ismételni, míg ez a feltétel nem valósul meg. Különösen fontos ezen szabály betartása akkor, ha a szokottnál alacsonyabb vagy magasabb értéket mérünk. Sok idegességtől tudjuk így megkímélni magunkat!
Ha vizelési ingere van, akkor ne mérjen vérnyomást, csak a mosdó használata után! Ne beszéljen mérés közben, de Önhöz se beszéljenek.
A mérés eredményét rögzítse. Legpontosabb annak a két szomszédos mérésnek az átlaga, amely megfelelt az 5 Hgmm-nél kisebb szisztolés különbség kritériumának. Vannak már forgalomban olyan mérők, melyek Bluetooth kapcsolódásra képesek, így egy hozzá illesztett programmal automatikusan tárolni is tudja okos telefonon a méréseket, amelyek grafikusan vagy táblázatban is megjeleníthetők, megfelelő formátumban e-mailen az orvosnak átküldhetők.
A fenti feltételek betartása fontos, mert csak így jutunk biztos és összehasonlítható adatokhoz!
– Dr. Bedő Zoltán –